Basic HTML Version
M
ATICSÁK
S
ÁNDOR
204
Paasonennél a
veldarav, väldarav, verdalav
szónak
joldarav
(Atraty falu-
ból, Alatiri járás) és
jaldarav
(Gorodiscse faluból, Penzai járás) alakváltoza-
tai szerepelnek. A szó az etimológiai szótárakban nem szerepel.
32)
кашкамав
’просвирник приземистый [erdei mályva]’ (Agafonova
et al. 47).
Ismeretlen eredetű szó. A vizsgált források közül egyedül a helyesírási
szótárban szerepel.
33)
кашпав
’головной убор чувашских женщин / Kopfbedeckung der
tschuw. Frauen’ (MdWb 643).
Ismeretlen eredetű szó.
34)
кескав
’zsák’ (EMSz 158); ’мешок [zsák]; диал. крючок [kampó,
kapocs]’ (ERV 257); ’мешок / Sack’ (MdWb 729); ’säkki’ (ESS 68). Moksa
megfelelője:
кяскав
(MRV 316).
Versinyin (ESM 139) a ’növényi hüvely’ jelentésű tat.
кузак
szóval való
„közelségét” veszi észre, ez szemantikailag nem állja meg a helyét. Az ERV-
ben szereplő második jelentés alapján a szótár összekapcsolja a
кечказ
’horog, kampó’ szóval. Ezt az ESE (34) és az EtV (69) a
кичкере
’görbe’
szóból vezeti le (vö. FV
kečke-rä
’rund, krumm’ > fi.
kehkerä,
cser.
k
ä
skär,
UEW 655; SSA 1: 334). – A
кескаv
és a
кечказ
között nem lehet igazolni az
etimológiai összefüggést, így azt sem lehet eldönteni, képző-e a szóvégi
-v.
35)
лижарав
’божья коровка [katicabogár]’ (ERV 342); ’leppäkerttu’
(ESS 85).
Ismeretlen eredetű szó. Versinyin (ESM 212) ötletkísérleteit (
ликша
’haj-
dina, pohánka’ +
раужа
’fekete’,
ривезь
’róka’) nem lehet elfogadni. Paaso-
nen nem veszi fel szótárába.
36)
молдав
’ломоть [darab, szelet] комок [csomócska, rög] / abgebro-
chenes Brotstück; Erdklumpen’ (MdWb 1275). Alakváltozata:
mokuldav.
Moksa megfelelője:
boldav.
Versinyin (257) a
мокулдав
’bucka, zsombék’ szót hangulatfestő, affektív
eredetűnek tartja, a szóvégi
-v
elem státusát ennek alapján nem tudjuk
megítélni.
37)
нарав
’татарин (тайное слово) / Tatare (Geheimw.)’ (MdWb 1322).
Ismeretlen eredetű szó.