Basic HTML Version
M
ATICSÁK
S
ÁNDOR
202
E) Nem lehet eldönteni, ezekben a szavakban képző-e a
-v
23)
алув
’несушка, курица или птица с яйцом [tojó] / Eier tragend’
(MdWb 22). Moksa megfelelője:
aluw, alu.
Egyedül Paasonennél fordul elő, ő az
al
’tojás’ származékszavának tartja –
ha ez helytálló, akkor itt valószínűleg egy nomen possessoris képző szerepel
(’tojásos’).
24)
нимиляв
’lepke, pillangó’ (EMSz 246); ’бабочка’ (ERV 413); ’ба-
бочка / Schmetterling’ (MdWb 1390); ’perhonen’ (ESS 103). Moksa megfe-
lelője:
мелав
(MRV 373).
Az etimológiai szótárak közül csak Versinyin tárgyalja (ESM 241, 290).
Véleménye szerint kapcsolatba hozható a zj.
ном
’szúnyog; muslica’, lpS
na
-
mek
’apró szúnyogfajta’, cser.
луме
’szúnyog; muslica’, nyeny.
ńimärä
’szú-
nyogfajta’, zj.
номыр,
vj.
нумыр
’kukac, lárva’ szavakkal. Ez jelentéstanilag
több mint kérdéses.
A szó alakváltozatai – E
ńemiľav, ńimiľa
²
, ńumiľav, ńumuľav, memuľav,
mimiľav, imbuľav, miľav;
M
meľav, melu, miľav
(MdWb 1390) – nem segíte-
nek a képző státusának eldöntésében.
25)
кирмалав
’bojtorján’ (Arctium lappa)’ (EMSz 163); ’репейник, ре-
пей’ (ERV 265); ’репейник / Klette’ (MdWb 950); ’takiainen’ (ESS 69).
Moksa megfelelője:
кумбарав
(MRV 303).
Az EtV (72) talán törökségi eredetűnek tartja (vö. tat.
кырмалаву
), Ver-
sinyin (ESM 146) viszont a cser.
кержалмаш
’megkapaszkodik vmiben’
igével, ill. a
korsaηge, каржангы
’bojtorján’ főnevekkel veti egybe. Nyelv-
járási változatai (E
kirmala
²
, kirmarav, komarav, kormalav, kormarav, ku
-
marav,
M
k
ç
mbarav, k
ç
rmala
²
, k
ç
rmalav, k
ç
rmarav, kumbara, kumbarav
)
nem segítenek a képző státusának megítélésében (MdWb 950).
26)
козьгалав
’щавель [sóska]’ (ERV 276);
козьгал, козгалав
’hierakka’
(ESS 71). Moksa megfelelője:
козгалак
(MRV 266; MdWb 888).
Törökségi eredetű szó, vö. tat.
kuzgalak
(ESM 154, MdWb 888).
Kérdés, hogy a moksa irodalmi
kozgalak
és annak
koźgala
nyelvjárási
formája (MdWb 888) mellett az erzában élő
козьгалав
lexémában képző-e a
szóvégi mássalhangzó vagy pedig csak hangtani változás eredményeképp
született (az utóbbi látszik valószínűbbnek). A finn–erza szótárban adatolt
козьгал
inkább a képző jelleg mellett szól.