Page 200 - FUD20

Basic HTML Version

M
ATICSÁK
S
ÁNDOR
200
A
-v
képzőjellegét bizonyíthatják a
šanžaka; šeńžej, šenžij
alakváltozatok,
ill. a
šandalks
’pókháló’ (<
šanža + alks
’alj, alsó rész’) és
šanča-londaks
’ua.’
(<
londaks
’háló’) jelentésű összetett szavak (MdWb 1347, 2214).
15)
цянав
’fecske; füstifecske (Hirundo rustica)’ (EMSz 415); ’ласточка’
(ERV 715); ’ласточка / Schwalbe’ (MdWb 2090); ’pääskynen, pääsky’ (ESS
189). Moksa megfelelője:
цянавня
(MRV 829).
Az etimológiai szótárak közül csak Versinyin tárgyalja (ESM 482), ő ono-
matopoetikus szónak tartja. A
-v
képzőjellegét bizonyíthatják a szó alakválto-
zatai:
śańa, śanaka, ćanaka, śeńaka, ćanava, śańava
(MdWb 2090), M
ця-
навня
(MRV 829, ESM 482).
16)
цёков
’fülemüle, csalogány (Luscinia megarhyncos)’ (EMSz 409); со-
ловей’ (ERV 722); ’соловей / Nachtigall’ (MdWb 184); ’satakieli’ (ESS 187).
Moksa megfelelője:
ćoku
(MdWb 184),
цёфкс
(MRV 821) (? <
цёкофкс
).
Versinyin onomatopoetikus szónak tartja, ennek alakváltozata a
коков
’fülemüle’ (ERV 277; ESM 156, 476).
Alakváltozatai közül az E
ćokol, ćoko,
M
ćoku
(MdWb 184) azt sugallják,
hogy a szóvégi
-v
képző. Etimológiailag nincs köze a
ćoko
’bojt, rojt’ szó-
hoz.
17)
шоржав
’csorbóka (Sonchus oleracues)’ (EMSz 444); ’молочай /
Wolfsmilch (Euphorbia), Löwenzahn (Taraxacum officinale)’ (MdWb 282);
ведьшоржав
’молочай’ (ERV 117); ’tyräkki’ (ESS 195).
Valószínűleg ismeretlen eredetű szó, a mai etimológiai szótárakban nem
szerepel (de Lehtisalo [1936: 242] összekapcsolja az osztj.
tšùntš
alakkal). A
nyelvjárási alakváltozatai miatt gyanakodhatunk arra, hogy a
-v
képző, vö.
čorža, šorža, šorš, šorža, sorža
(MdWb 282).
18)
лавтов
’váll’ (EMSz 193); ’плечо’ (ERV 323); ’плечo / Schulter’
(MdWb 1037); ’hartia’ (ESS 82). Moksa megfelelője:
лафту
(MRV 328).
Az EtV (88) finn-volgai eredetűnek tartja, s összekapcsolja a fi.
lavan
(ez
valószínűleg a
lapa
’lapocka’ genitivusi alakja), lpK
л
ÿ
бпь
’ua.’ szavakkal.
Az UEW (236) és az SSA (2: 46) azonban a
lapa
szócsaládjába (~ é.
laba,
lpN
lappe,
??vog.
lop,
?jur.
lab΄e
stb.) nem veszi fel a mordvin szót.
Versinyin (ESM 193) a moksa
лаподе-
’felrak, rátesz, rádob’ szóval roko-
nítja, ezt sem hangtani, sem szemantikai alapon nem lehet elfogadni.