Page 199 - FUD20

Basic HTML Version

A
Z IMPRODUKTÍV
-
V
FŐNÉVKÉPZŐ AZ ERZA
-
MORDVINBAN
199
C) Olyan jövevényszavak, amelyek talán
-v
képzőt kaptak a mordvinban
12)
кулов
’hamu’ (EMSz 186); ’зола’ (ERV 311); ’пепел, зола / Asche’
(MdWb 945); ’tuhka’ (ESS 79). Moksa megfelelője:
кулу
(MRV 302).
Az UEW (194) szerint a mordvin szó csak abban az esetben tartozik össze
az osztj.
kaj
ä
m
’Schlacke (Barre), die beim Brennen von Espenholz in der
Feuerstelle zurückbleibt’, vog.
χuľ
ä
m, kuľ
ä
m
’Asche’, m.
hamu
szavakkal (<
FU
*ku
ß
m
), ha a
-v
nem képző, hanem az alapnyelvi mássalhangzó-kapcso-
lat folytatása. Az SSA (1: 431) rendkívül bizonytalannak („perin epävarma”)
tartja a fi.
kulmu
’hulladék, piszok, szemét’, md.
kulov,
m.
hamu,
ill. a vogul
és az osztják alakok összetartozását.
Az EtV (83) etimológiáját (~ fi.
kulu [kulo]
’avartűz, futótűz’, lpK
kunn
’hamu’) jelentéstani (finn) és hangtani (lapp) okokból sem lehet elfogadni.
Az ESE (44) e szót törökségi eredetűnek tartja, vö. nogaj
куль,
üzb.
кул,
alt.
кул.
Versinyin (ESM 181) lehetségesnek tartja a tat.
köl
’hamu’ szóval való
kapcsolatot.
Amennyiben a mordvin szó tatár jövevényelem (ennek némiképp ellent-
mond a hangrend), abban az esetben a szóvégi
-v
-t denominális főnévképző-
nek lehetne tekinteni.
13)
конёв
’papír’ (EMSz 175); ’бумага’ (ERV 286) ’бумага / Papier’
(MdWb 851); ’paperi’ (ESS 73).
Vándorszó, vö. sum.
kunukku,
örm.
knik,
ujg.
küin,
óbolg.
книга,
óeszl.
kьńiga,
m.
könyv
(EWUng 818). A mordvinba valamelyik törökségi nyelvből
kerülhetett be, jelentésváltozással (EtV 78; ESM 163). A magyarba valószí-
nűleg szintén valamilyen török nyelvből kerülhetett, eredeti alakja
könyű, kö
-
nyő
lehetett, „a
könyv
elvonás a szabályszerűen létrejött
v
-s tőváltozatot tar-
talmazó toldalékos alakokból” (TESz 614). A magyar szó hangtani fejlődése
alapján kizárható egy ősi
v
-s alak átvétele.
Elképzelhető, hogy a mordvin szó -
v
eleme valamilyen denominális
főnévképző.
D) A mordvin alakváltozatok tanúsága alapján a
-v
valószínűleg képző
14)
шанжав
’pók’ (EMSz 439); ’паук’ (ERV 760); ’паук / Spinne’
(MdWb 2214); ’hämähäkki’ (ESS 194).
Az etimológiai szótárak közül csak Versinyin tárgyalja (ESM 500), a M
шанжа
’hangya’ címszó (!) alatt. Ő nem zárja ki ezek közös eredetből való
származtatását, ’csúszómászók’ jelentéssel; ez nem nagyon valószínű.