Page 195 - FUD20

Basic HTML Version

A
Z IMPRODUKTÍV
-
V
FŐNÉVKÉPZŐ AZ ERZA
-
MORDVINBAN
195
neti színvonala nagyon sokszor nem üti meg a tudományos szintet, ezért a
bennük foglaltakat erős kritikával kell fogadnunk.
A) Az adott szóban a rokon nyelvi adatok alapján a
-v
képzőelem
1)
мияв
’hód (Castor fiber)’ (EMSz 230);
мия
’бобёр’ (ERV 385);
mijal,
mijav
’бобр / Biber’ (MdWb 1258);
мияв
’majava’ (ESS 95).
Finn-permi eredetű szó. A rokon nyelvi adatok bizonyítják
a
-v
képző vol-
tát, vö. fi.
majava,
karj.
majoa, majava,
aun.
majai,
lűd
majai,
ve.
majag,
é.
majajas, majaja;
lpN
maggjeg ~ maggjek,
Nrt.
mājjij, mājij,
K
mājjeg,
Kld
mājeγ,
T
mājjeg,
Not
mājjij;
vj.
m
Ï
j
Ï
, m
Ï
j, m
á
j,
zj.
moj
(Geschichte 88; UEW
697; SSA 2: 140). – Az UEW és a KESK (173) egy FP
*maja
lexémából ere-
dezteti e szavakat (a mordvinban a
-j
hatására vált palatálissá az első szótagi
magánhangzó). A mordvin etimológiai szótárak (ESE 59, EtV 108) szintén erre
vezetik vissza, de ők tévesen finnugor jelzettel látják el.
A szónak van
мия
(ESE 59, ERV 385, EtV 108, ESM 254) alakja is, ill.
Paasonen az erza mareszevói nyelvjárásában (ma a Mordvin Köztársaság
csamzinkai járásában lévő Большое Маресево falu)
mijal
formát is adatolt
(MdWb 1258); mindezek szintén a
-v
képző jellege mellett szólnak.
2)
норов
’gabona,
termés’ (EMSz 249); ’хлеб’ (ERV 418); ’зерно, хлеба /
Getreide’ (MdWb 1351); ’vilja’ (ESS 104). Moksa megfelelője:
нору
(MdWb
1351).
Finn-permi eredetű szó. Az UEW (710) a md.
norov
szót a zj.
nur
’érett
gabona’ lexémával kapcsolja össze, egy FP
*nor
’Getreide(korn)’ alakot re-
konstruálva. A KESK (196) a zürjén szó mellett a vj.
нур-нур (пöзьыны)
’megfő, szétfő’ és – kérdőjellel – a cser.
ныргешташ
’(tésztát) főz’ szavakkal is
egybeveti, ezeket az UEW a szemantikai nehézségek miatt nem fogadja el.
A mordvin etimológiai szótárak egyéb megoldási javaslatokat is felvet-
nek, ezek szemantikailag nem állják meg a helyüket. Az ESE (65) a fentebb
említett megfeleléseket kiegészíti a fi.
nurmi,
é.
nurm
’pázsit’ lexémákkal, az
EtV (121) a kolai lapp
н
ÿ
рр
’fiatal’ és a cser.
ныр
’mező’ szavakat is idevon-
ja (az SSA [2: 242] a fi.
nurmi
szócsaládjához a balti finn megfeleléseken
kívül csak lapp, vogul és osztják adatokat kapcsol). Versinyin (ESM 295)
megjegyzi, hogy a votják és cseremisz szavak közel állnak az archaikus
orosz
нурить
’főz, megfőz’ szóhoz.
Összességében, a finn-permi rekonstruktum alapján kijelenthető, hogy a
mordvin szóban egy
-v
képző rejlik.