Page 194 - FUD20

Basic HTML Version

M
ATICSÁK
S
ÁNDOR
194
mehet vissza (e hangtörténeti jelenségről részletesebben l. Keresztes 2011:
44–47):
a) *
-w- > -v-:
FP
jewä
’Getreide’ > mdE
juv
’pelyva’, fi.
jyvä
(UEW 633);
FU
kiwe
’Stein’ > mdE
kev,
fi.
kivi,
m.
(UEW 163); FV
powa
’Knopf,
Perle’ > mdE
pov,
é.
põv
(UEW 738); FV
tewe
’Arbeit, Werk’ > md
ťev,
fi.
työ
(UEW 796);
b) *
-η- > -v-:
U
kuηe
’Monat’ > mdE
kov,
fi.
kuu,
m.
(UEW 211); FV
čiηa
’Schaum; ?Hefe’ > ?mdE
čov,
?fi.
hiiva
(UEW 621) – a
-v
helyén
több erza nyelvjárásban -
η
jelentkezik;
c) *
-m- > -v-:
FP
k
!
m
’Speicher, Vorratskammer’ > ?md
kav,
?fi.
kumo
(UEW 680); FP (?FU)
lume
’Schnee’ > mdE
lov,
fi.
lumi,
?m.
lom, lam
’lucsok, csatak’ (UEW 253); FV
sume
’Nebel’ > mdE
suv,
fi.
sumu
(UEW
767); FU
ś
I
me
’(Fisch-)Schuppe’ > mdE
śav,
fi.
suomu
(UWE 476).
4.
Összességében, a fenti szócsoportok kizárása után 47 olyan
-v
végű
szót találtam az erzában, amelyről e l k é p z e l h e t ő ,
hogy képzőelem. A to-
vábbiakban ezeket a szavakat veszem egyesével górcső alá. A lista elején
azok a lexémák állnak, melyekben biztosan fellelhető egy denominális főnév-
képző, a felsorolás vége felé haladva a bizonytalan etimológiájú szavak száma
egyre nő.
A szócikkek felépítése a következő. Címszóként a mai erza irodalmi nyel-
vi alak áll. A jelentéseket magyarul (Mészáros Edit erza-mordvin–magyar
szótára [EMSz] alapján), oroszul (az erza–orosz nagyszótár [ERV] alapján,
ill. oroszul és németül (Paasonen nagy nyelvjárási szótára [MdWb] alapján),
s végül finnül (az erza–finn kisszótár [ESS] alapján) adom meg. Amennyiben
van a szónak moksa megfelelője,
15
azokat a moksa–orosz nagyszótár (MRV)
és a MdWb alapján közlöm. – Mindezeket az adott szóra vonatkozó etimoló-
giai információk követik. Az uráli (UEW) és a finn etimológiai szótár (SSA)
mellett felhasználtam Keresztes László etimológiai szójegyzékét (Geschich-
te), a Litkin–Guljajev-féle zürjén etimológiai szótárt (KESK), ill. a többé-ke-
vésbé megbízható új, Versinyin-féle mordvin etimológiai szótárt (ESM) is. A
teljesség igénye miatt közlöm a régebbi mordvin etimológiai szótárak (ESE
és EtV) adatait is; sajnos, ezeknek a szótárak a megbízhatósága, nyelvtörté-
15
Előfordul, hogy a moksában orosz eredetű szó szerepel, pl. E
конёв
~ M
бумага
’pa-
pír’ (MRV 74); E
мияв
~ M
бобр
’hód’ (MRV 65). Néha a moksában más, belső kelet-
kezésű lexéma áll, pl. E
коткудав
~
панжам, шанжа
’hangya’ (MRV 460, 852); E
горнипов
~ M
коряйбря
’csengettyű’ (MRV 285). Egy helyütt törökségi eredetű szó-
val is találkozhatunk: E
вадов
’héja ~ M
карьхциган
(MRV 233).