Basic HTML Version
A
Z IMPRODUKTÍV
-
V
FŐNÉVKÉPZŐ AZ ERZA
-
MORDVINBAN
193
állja meg a helyét). A
тев
’munka’ szót a
тее-
’csinál’ igéből származtatják;
holott ez a finn-volgai *
tewe
főnév folytatása.
14
Esetleg elképzelhetőnek lát-
szik a
цёков
’fülemüle’ magyarázata, mely szerint egy hangutánzó
цёк
szóra
vezethető vissza. (Grammatika 1980: 107; Vildjaeva 1980: 121; Cigankin
1981: 46–47; Moszin–Lipatov–Matyuskin 1983: 122; Grebnyeva 1997: 43;
EK 2000: 38; Moszin 2001: 93.)
Mindezek alapján indokoltnak tűnik e képző részletes vizsgálata, az első
pillantásra ide sorolható szavak szigorú etimológiai megrostálása.
A mordvin szóvégmutató szótárban (RDM 126–135) 337 erza (és 164
moksa)
-в
végű névszót találhatunk. Ezek közül jelen vizsgálatból ki kell zár-
ni az orosz (eredetű) szavakat (ezekből nagyon sok, több mint félszáz fel van
véve a szótárba), pl.
актив
’aktív’,
архив
’archív’,
инфинитив
’infinitivus’,
локомотив
’mozdony’,
морков
’sárgarépa’,
негатив
’negatív’,
объектив
’objektív’,
перерыв
’szünet’,
полуостров
félsziget’,
пристав
’rendőrbiz-
tos’,
скандинав
’skandináv’,
состав
’összetétel’ stb.
Ennél is nagyobb, 172 szavas csoportot alkotnak a szóvégmutató szó-
tárban azok az összetett szavak/szintagmák, amelyek utótagja/második eleme
önálló lexémaként is él, pl.
ашо кснав
’fehérborsó’,
чеерень кснав
’egér-
borsó’;
ведь
|
цянав
’vízi fecske’;
вирь
|
коткудав
’erdei hangya’;
вирь
|
умб-
рав
’erdei sóska’;
давол
|
ков
’február’,
чады
|
ков
’április’,
медь
|
ков
’július’,
умарь
|
ков
’augusztus’ (<
давоl
’vihar’,
чады
’áradó’,
медь
’méz’,
умарь
’alma’ +
ков
’hó(nap)’;
каль
|
илев
’fűzfavessző’;
кедь
|
нимиляв
’denevér’ (<
кедь
’bőr’ +
нимиляв
’lepke’);
килей
|
кирьгов
’nyírfakéreg’;
кши
|
молдав
’kenyérdarab’;
пакся|пов
’mezei fogoly(madár)’;
тол
|
кев
’tűzkő’,
яжамо
кев
’őrlőkő’;
якстере шукшторов
’vörös ribizli’;
ярмак
|
кескав
’pénzes-
zsák’,
удома кескав
’hálózsák’ (<
ярмак
’pénz’,
удома
’alvás’ +
кескав
’zsák’) stb. – ezeket az utótag alapján tárgyalom.
Kizártam a helyneveket (
Пирьмиёв, Рамажов, Саратов, Темников, Ту-
молов, Утюв
stb.) és az alakváltozatokat (
кирмалав ~ кумарав
’bojtorján’,
нимиляв ~ немиляв ~ имбиляв ~ випшиляв
’lepke’,
ситав ~ сютав
’íj’,
чу-
дожов ~ шудожов
’mezei csorbóka’,
шоржав ~ чоржав
’csorbóka’).
Vannak olyan, az ősi szókincsbe tartozó egyszótagú szavak, amelyekben a
-v
egyértelműen nem képző, hanem valamilyen alapnyelvi mássalhangzó
folytatásaként jelenik meg. A mai mordvin
-v
három alapnyelvi előzményre
14
FV
*tewe
’Arbeit, Werk’ > fi.
työ,
é.
töö,
mdE
ťev
(UEW 796), ill. PU
*teke-
’machen’ >
fi.
teke-,
lpN
dâkkâ-,
mdE
ťeje-,
m.
tev-
(UEW 519).