Basic HTML Version
A
Z IMPRODUKTÍV
-
V
FŐNÉVKÉPZŐ AZ ERZA
-
MORDVINBAN
191
Cigankin képzőtani monográfiájában (1981: 46–47) csak a melléknévkép-
zőkkel foglalkozik, a -
в
-ről szinte szó szerint ugyanazt közli, mint a Gramma-
tika. Egy másik tanulmányában ezt írja: „они в основном обозначают пред-
меты, обладающие тем, что выражает производяшая основа” (2000b:
150).
8
Az erza nyelvű grammatikakönyv egy mondatot szentel a főnévképzőnek:
„явови кода валонь теиця суффикс пек аламo вантнэсе” (EK 2000: 37),
9
és ugyancsak röviden szól a melléknévképzőről: „сынь теить существи-
тельнойтнестя истят прилагательнойть, конатнесэ невтеви предметсэнть
кодамояк улемачинь (признаконь) кирдемась” (EK 2000: 38).
10
Raija Bartens finn nyelvű összefoglaló munkájában a melléknévképzők
között, a
j
-vel és
η
-vel együtt tárgyalja a
-v
-t, s ugyanitt említi („mordvassa on
myös substantiiveja, jotka sisältävät s a m a n n ä k ö i s e n j o h d i a i n e k -
s e n
11
[kiemelés tőlem, M.S.]) a
kiľej, kiľeη
’nyírfa’,
kulov
’hamu’,
śeďej,
śeďeη
’szív’ szavakban rejlő, ma már etimológiailag nem átlátható („johto-
suhdetta ei siis mordvassa ole substantiivien osalta muuta kuin etymologise-
na”)
12
elemeket (Bartens 1999: 110–111).
A kresztomátiák, nyelvkönyvek a következőket írják: Keresztes (1990:
66) a
-v
-t és a
-j
-t is felveszi a denominális névszóképzők közé, „valamivel
való ellátottság” funkciót rendel hozzá. Mészáros (1998: 102) a melléknév-
képzőt
-v/-ov/-ev
alakban veszi fel (a kapcsolódási szabályokról l. Maticsák
2012b: 30), funkcióját nem adja meg, csak „elég gyakori és viszonylag
produktív képző” minősítéssel látja el.
Mindezek alapján láthatjuk tehát, hogy csak a szakirodalom egy része tesz
említést a denominális névszóképzőről, s ezek is igen röviden szólnak róla.
2.
A
-в
mint
melléknévképző
gyakori és produktív. Anyagnevek esetében
alapvetően az azzal való ellátottságot fejezi ki:
медев
’mézes’ ←
медь
’méz’,
почтов
’lisztes’ ←
почт
’liszt’,
салов
’sós’ ←
сал
’só’,
сёвонев
’agyagos’ ←
сёвонь
’agyag’,
чеменев
’rozsdás’ ←
чемень
’rozsda’. Termé-
szeti környezethez, növénynevekhez kapcsolódva az adott természeti környe-
8
Ezek alapvetően olyan tárgyakat jelölnek, amelyek az alapszóban megnevezett [tulaj-
donságokkal] rendelkeznek.
9
Mint szóképző szuffixum nagyon kevés szóban fordul elő.
10
Ezek [ti. a
-й
képzővel együtt tárgyalja a -
в
-t] olyan mellékneveket hoznak létre a
főnevekből, amelyekben megfigyelhető a tárgyakban valamilyen tulajdonság megléte?
11
A mordvinban vannak olyan főnevek, amelyek ugyanolyan alakú/kinézetű képzőele-
met tartalmaznak.
12
A képzőviszony a mordvinban a főnevek részéről csak etimológiai[lag értelmezhető].