Basic HTML Version
A
FINN KOCSMASZLENG
159
3.5. Tükörfordítás
ra is akad példa idegen eredetű italnevek esetén:
Jussi
Jalankulkija
’Johnny Walker (whisky)’,
Musta ja valkonen
’Black and White
(whisky)’,
Pitkä Jussi
’Long John (whisky)’,
Pihvinsyöjänkini
’Beefeater’s
Gin’,
Remu-Martti
’Rémy Martin (konyak)’.
Az alkoholos szlengszókincsben
kevésbé jellemző ez a szóalkotási mód.
3.6. Népetimológia:
Erkin pikakivääri
’Erkki [férfinév] gyorstüzelő fegy-
vere’,
Erkin pikakaveri
’Erkki gyors haverja’,
Erkin pikavieteri
’Erkki gyors
rugója’
, Erkin pikavärkki
’Erkki gyors eszköze/anyaga’ <
Egri bikavér.
Egyéb példák:
Hamppari
’csavargó’ <
Champion
márkájú keserű;
Johan val
-
kenee
’Johan megvilágosodik’ <
Johnny Walker; Kotirauha
’családi béke’ <
Côtes du Rhône
[vörösbor];
Krookus
’krókusz, sáfrány’ <
Krakus
[vodka];
Mus-
ketti
’muskéta’ ~
Muskotti
’szerecsendió’ <
Muscat
[erős bor];
Paras mustikka-
velli
’a legjobb feketeáfonyakása’ <
Patras Muscatel
[erős bor]’,
Porttilankku
’kapupalánk’ ~
Porvoon Lankku
szó szerint: ’porvói [egy finn város] palánk’
<
Bordeaux Blanc
[fehérbor]
.
4. Összegzés
ként elmondható, hogy a finn szleng alkoholfogyasztáshoz
köthető témaköre nagyon bő szókinccsel rendelkezik, a kifejezések száma
több ezerre tehető. Az új szlengszavak keletkezésük szerint két fő csoportba
sorolhatók: szemantikai vagy morfológiai változás révén jöttek létre. A hely-
zet azonban ennél sokkal árnyaltabb, hiszen a szóalkotásmódok gyakran
keverednek egymással, s az új szavak, kifejezések nem sorolhatók be pusztán
egyetlen merev kategóriába. (A kérdőívem segítségével összegyűjtött több
mint 260 kifejezés közül 51% a szemantikai változások közé sorolható (ezzel
a típussal jelen írásomban nem foglalkoztam).
A morfológiai változások legnagyobb csoportját a szószerkezetek alkotják
(l. 3.3. pont), mintegy 16%-kal. Szintén gyakoriak az alakváltozatok (3.1.f) –
ahogy az újabb helsinki szlengben általában –, ezek 14%-ot tesznek ki. A
szavak kb. 8%-ában történt szóképzés (3.1.b), a kérdőív adatai alapján az
-Ari
és
az
-is
képzők a legproduktívabbak, gyakoriságuk megegyezik. Némileg ke-
vesebb a megrövidült szóalakok (3.1.c) és összetett szavak (3.2.) száma, ezek
aránya nagyjából 7–7% körül mozog.
Legritkábban az olyan szlengszavak fordulnak elő, amelyek szóferdítéssel
(3.1.h) vagy szótőbeli változással (3.1.a) jöttek létre, ezek a kérdőíves adat-
bázisomban kb. 3–3%-ot tesznek ki.
Az összes adat mintegy 10%-a tekinthető jövevényszónak, közöttük nagy-
jából azonos arányban vannak jelen a svéd és az angol eredetűek (a régebbi
helsinki szlengben a svéd, az újabban az angol a meghatározó átadó nyelv).