Page 155 - FUD20

A FINN KOCSMASZLENG
155
a) A szótőben bekövetkező változások:4 Ölvi ’sör’ < Olvi [sörfajta] – itt a
svéd öl ’sör’ szó játszott szerepet a folyamatban; Gines [sörfajta] < Guinness
(a gin szó motiválhatta a változást); Jellona < Leijona ’oroszlán = pálinkafaj-
ta’ (ebben az esetben yell ’ordít’ angol ige lehetett a motiváció, melyre az
oroszlánról asszociálunk).
b) Szóképzés során a lexémák megrövidült alakjához kapcsolódnak a
képzők. A képzett szlengszavak alapja – ahogy az alábbi példák és a kérdő-
íves adatok is igazolják – nagyon gyakran jövevényszó. Az alkoholfogyasz-
tás szókincsében, mint általában a finn szlengben, a legproduktívabb szleng-
képzők az -is és az -Ari, pl. alkis ’alkohol’, alkkis ’alkoholista, alkohol’ (<
alkoholi); daagis ’másnaposság’ (< sv. dagen efter ’ua.’); darris ’másnapos-
ság’ (< sv. darra ’reszket, remeg’); keskis (< keskiolut ’közepes sör, III. fo-
kozatú sör’); Koskis (< Koskenkorva [egy vodka márkaneve]); továbbá doka-
ri ’részeges’ (< dokata/dogata ’iszogat’); jysäri ’másnaposság/fejfájás’ (< jy-
sähdys ’koppanás, puffanás’); Lappari ’Lapin Kulta [sörfajta]’; snabari
’snapsz’; Tumppari ’Tuborg’ stb.
Meglehetősen sok szó keletkezett a -kkA, -kki és -kkU képzőkkel is: bisuk-
ka ’sör’ (< sv. bisse ’sör’), ölkkä (< sv. öl ’sör’), drinkki (< drink ’alkoholtar-
talmú ital’), valkki (< valkoviini ’fehérbor’), konkka ’konyak’ (< konjakki),
lonkku (< lonkero ’Long drink [gin szódával]’) stb. Az általam gyűjtött szóál-
lományból sok -u képző segítségével jött létre, pl. Finu (< Finlandia), Kapu
(< Captain Morgan).
Kevesebb szó megalkotásában vesz részt a -skA, -tsi, -tsAri és -us képző:
Jaliska (< Jaloviina [pálinkamárka]), kaltsi (< kalja ’sör’), Koskinen (< Kos-
kenkorva), buglaus ’hányás’ (< sv. buga sig ’meghajol’), spuglaus (< spurgu
’alkoholista’ < sv. nyj. burk ’ingerlékeny’), trokaus ’csempészet’ (< trokaa
’csempész’ < ?sv. drogata ’drogozik, kábítószerezik’) stb. Elvétve található
egy-két példa a -rra, -skA, -ski, -ssi, -su, -li, -tsA, -tsU, -ro képzőkkel alkotott
szavakra is.
Nem ritka, hogy egy tőhöz különböző szlengképzők járulnak, pl. salkkari,
salmari, salmis, Salmis < salmiakki ’szalmiákszesz’; valkkari, valkki, valkkis,
valkku < valkoviini ’fehérbor’, ezekben az esetekben az új szlengszavak je-
lentése nem változik. További példák: ölkkis ~ ölkky ~ ölppis ~ öltsi ’sör’ (<
sv. öl ’sör’); brenkkis ~ brenkku (< sv. brännvin ’pálinka’); bulis ’részegség’,
4 A szótőben bekövetkező változás vagy egy mássalhangzó (proteettinen konsonantti)
betoldásával, vagy – gyakrabban – a magánhangzók minőségi változásával történik
(Nahkola 1999b: 619).