Basic HTML Version
M
ORFÉMA
-
ALTERNÁCIÓK A MOKSA
-
MORDVIN NÉVSZÓRAGOZÁSBAN
145
kiz
ä
’nyár, év’:
kiz
ä
-sn
ä
, pič
ä
’fenyő’ :
pič
ä
-sn
ä
, keńž
ä
’köröm’ :
keńž
ä
-sn
ä
. |
A
-d
ä
, -g
ä
, -m
ä
végű szavakban ingadozás tapasztalható:
pand
ä
’hegy’ :
pand(
ä
)-sn
ä
, śeľm
ä
’szem’ :
śeľm(
ä
)-sn
ä
.
Ez a cirill betűs átírásban a veláris
hangrendű szavakban magánhangzó-váltakozás formájában jelentkezik:
киза :
кизо-сна, пиче : пиче-сна, кенже : кенже-сна, панда : панд(о)-сна,
сельме : сельм(о)-сна.
c) A lappangó mássalhangzós tövekben az egyes 1. személyű személyrag – a
genitivusszal ellentétben – a nominativushoz, tehát a változatlan alapalakhoz
járul:
kelu
’nyírfa’ :
kelu-sn
ä
, ińži
’vendég’:
ińži-sn
ä
, vani
’pásztor’ :
vani-sn
ä
.
Az irodalmi nyelvben:
келу : келу-сна, инжи : инжи-сна, ваны : ваны-сна.
d) Egy mássalhangzó után a rag
-sn
ä
alakú:
nal
’nyíl’ :
nal-sn
ä
, on
’álom’ :
on-sn
ä
, sur
’ujj’ :
sur-sn
ä
, veď
’víz’ :
veď-sn
ä
, pej
’fog’ :
pej-sn
ä
.
Ugyanez ér-
vényes a jövevényszavakban is:
angel
’angyal’ :
angel-sn
ä
, bazar
’piac’ :
ba
-
zar-sn
ä
, pop
’pap’ :
pop-sn
ä
, vrač
’orvos’ :
vrač-sn
ä
. Mássalhangzó-kapcsolat
után előhangzós változat
-
ä
sn
ä
használatos:
jofks
’mese’ :
jofks-
ä
sn
ä
, piks
’kö-
tél’ :
piks-
ä
sn
ä
. A fonetikus átírásban a redukált előhangzó színe a tővéghang-
zó minősége szerint ingadozik. Kemény mássalhangzó után
ç
, ill. lágy mással-
hangzó után
-
ä
. |
A cirill betűs átírás ezt a különbséget fonetikus elvek alapján
jelöli
(-осна, -есна)
, tehát
нал-сна, он-цна, сур-сна, ведь-сна, пей-сна, ан
-
гел-сна, базар-сна, поп-сна, врач-сна, ёфкс-осна, пикс-осна.
A szóvégi mássalhangzó-torlódás csak kisrészt megkülönböztető jegy:
tol
’tűz’ :
tol-sn
ä
, käľ
’nyelv’ :
käľ-sn
ä
, karks
’öv’ :
karks-sn
ä
, keńkš
’ajtó’ :
keńkš-sn
ä
.
Irodalmi megfelelőik:
тол : тол-сна, кяль : кяль-сна, каркс :
каркс-сна, кенкш : кенкш-сна.
Mássalhangzó-kapcsolatra végződő tövekben
néha előhangzós változata használatos a toldaléknak:
pu
R
c
’malac’ :
pu
R
c-
ä
sn
ä
(пурхц-осна).
e) A tő mássalhangzója nem releváns. A szóvégi mássalhangzó minősége
szerint vannak palatális, lágy vagy nem palatális, kemény tövű szavak:
j, ć, ď,
ľ, ń, ŕ, ś, ť, ź; č, š, ž – c, d, l, m, n, r, s, t, z; b, f, g, χ, k, p, v
Veláris és palatális párok:
t – ť: śvet
’világ’:
śvet-sn
ä
(свет-сна), krovať
’ágy’:
krovať-sn
ä
(кровать-сна)
d – ď: kud
’ház’ :
kud-sn
ä
(куд-сна)
,
käď
’kéz’ :
käď-sn
ä
(кядь-сна),
de:
śeď
’híd’ :
śeď-
ä
sn
ä
(сед-есна)
s – ś: piks
’kötél’
:
piks-sn
ä
(пикс-сна), riś
’hiúz’ :
riś-sn
ä
(рысь-сна)
z – ź: kuz
’lucfenyő’ :
kuz-sn
ä
(куз-сна)
,
ľiv
ä
ź
’verejték’ :
ľiv
ä
ź-sn
ä
(ливoзь-сна)