Basic HTML Version
K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
136
szabályai azonosak a puszta 3. személyű birtokos ragéval: magánhangzó után
-nc,
mássalhangzó után
-
ä
nc.
5.3. Dativus:
-nc-ti, -
ä
nc-ti [-нц-ты, -онц-ты, -енц-ты]
Gyakorlatilag a birtokos személyraggal összekapcsolt
-nc
genitivus-accusa-
tivus raghoz járul a
-ti
dativus:
moda
’föld’ :
moda-nc-ti (мода-нц-ты),
pakśä
’szántóföld’ :
pakśa-nc-ti (пакся-нц-ты), kal
’hal’:
kal-
ä
nc-ti
(кал-
онц-ты) – kaľ
’fűzfa’ :
kaľ-
ä
nc-ti
(кал-енц-ты).
5.4. Függő esetek:
-nz
ä
[-нза]
A függő esetek birtokos személyragos alakjai már nem különböznek a
megfelelő erza formáktól. Az egyes számú moksa toldalékokhoz
-nz
ä
rag já-
rul, tehát
vaľmä
’ablak’ :
vaľma-s
ä
-nz
ä
(Iness) ’ablakában, ablakaiban’. Az il-
lativusnak a névszói paradigmában
-s
ragja van, ez zöngésül a birtokos sze-
mélyrag előtti magánhangzó miatt, tehát:
vaľma-s
(Ill) ’ablakba’ :
vaľma-z
ä
-
nz
ä
’ablakába, ablakaiba’. Mássalhangzós tövekben ugyanezek az alakok pél-
dául
sur
’ujj’ :
sur-s
ä
-nz
ä
’ujjaddal, ujjaiddal’
, sur-
ä
z
ä
-nz
ä
’ujjamba, ujjaim-
ba’,
lomań
’ember’ :
lomań-c
ä
-nz
ä
’emberedben, embereidben’,
lomań-
ä
z
ä
-
nz
ä
’emberébe, embereibe’ stb. A cirill betűs átírásban:
вальма-со-нза : валь
-
ма-зо-нза, сур-со-нза : сур-озо-нза, ломань-цо-нза : ломан-езо-нза.
6. Egyes szám 3. személy: több birtok (’övéi’)
6.1. Nominativus:
-nz
ä
, -
ä
nz
ä
[-нза, -онза, -енза]
a) A szóvégi hang (magánhangzó, ill. mássalhangzó) megkülönböztető jegy. A
szóvégi magánhangzó után
-nz
ä
áll:
moda
’föld’ :
moda-nz
ä
, pakśä
’szántó-
föld’ :
pakśa-nz
ä
, pe
’vég’ :
pe-nz
ä
, ši
’nap’ :
ši-nz
ä
.
A jövevényszavakkal is
ez a helyzet:
točka
’pont’ :
točka-nz
ä
, uľćä
’utca’ :
uľća-nz
ä
, kino
’mozi’ :
kino-nz
ä
.
| Az irodalmi nyelvben is egyszerű a gyakorlat:
мода : мода-нза,
пакся : пакся-нза, пе : пе-нза, ши : ши-нза, точка : точка-нза, ульця :
ульця-нза, кино : кино-нза.
b) A szóvégi magánhangzó teljes vagy redukált volta a fonematikus átírás-
ban nem releváns:
moda
’föld’ :
moda-nz
ä
,
pakśä
’szántóföld’ :
pakśa-nz
ä
–
kiz
ä
’nyár, év’:
kiz
ä
-nz
ä
, pand
ä
’hegy’ :
pand
ä
-nz
ä
, śeľm
ä
’szem’ :
śeľm
ä
-nz
ä
,
pič
ä
’fenyő’ :
pič
ä
-nz
ä
, keńž
ä
’köröm’ :
keńž
ä
-nz
ä
.
Ez a cirill betűs átírásban a
veláris hangrendű szavakban magánhangzó-váltakozás formájában jelentkezik:
киза : кизо-нза, панда : пандо-нза, сельме : сельмо-нза – пиче : пиче-нза,
кенже : кенже-нза.