Basic HTML Version
K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
134
5. Egyes szám 3. személy: egy birtok (’övé’)
5.1. Nominativus:
-c, -
ä
c [-ц, -оц, -ец]
a) A szóvégi hang (magánhangzó, ill. mássalhangzó) megkülönböztető
jegy. A szóvégi teljes magánhangzó után
-c
áll:
moda
’föld’ :
moda-c, pakśä
’szántóföld’ :
pakśa-c, pe
’vég’ :
pe-c, ši
’nap’ :
ši-c.
A jövevényszavakkal is
ez a helyzet:
točka
’pont’ :
točka-c, uľćä
’utca’ :
uľća-c, kino
’mozi’ :
kino-c.
|
Az irodalmi nyelvben is egyszerű a gyakorlat:
мода : мода-ц, пакся : пакся-ц,
пе : пе-ц, ши : ши-ц, точка : точка-ц, ульця : ульця-ц, кино : кино-ц.
b) A szóvégi magánhangzó teljes vagy redukált volta a fonematikus átírás-
ban nem releváns:
moda
’föld’ :
moda-c,
pakśä
’szántóföld’ :
pakśa-c– kiz
ä
’nyár, év’:
kiz
ä
-c, pand
ä
’hegy’ :
pand
ä
-c, śeľm
ä
’szem’ :
śeľm
ä
-c,
pič
ä
’fe-
nyő’ :
pič
ä
-c, keńž
ä
’köröm’ :
keńž
ä
-c.
Ez a cirill betűs átírásban a veláris
hangrendű szavakban
o ~ e
magánhangzó-váltakozás formájában jelentkezik:
киза
: кизо-ц, панда : пандо-ц, сельме : сельмо-ц – пиче : пиче-ц, кенже :
кенже-ц.
c) A lappangó mássalhangzós tövekben az egyes 1. személyű személyrag –
a genitivusszal ellentétben – a nominativushoz, a változatlan alapalakhoz járul:
kelu
’nyírfa’ :
kelu-c, ińži
’vendég’:
ińži-c, vani
’pásztor’ :
vani-c.
Az irodalmi
nyelvben:
келу : келу-ц, инжи : инжи-ц, ваны : ваны-ц.
d) Mássalhangzó után a rag
-
ä
c
alakú:
nal
’nyíl’ :
nal
-
ä
c, on
’álom’ :
on
-
ä
c,
sur
’ujj’ :
sur
-
ä
c, veď
’víz’ :
veď
-
ä
c, pej
’fog’ :
pej
-
ä
c, jofks
’mese’ :
jofks
-
ä
c,
piks
’kötél’ :
piks
-
ä
c
. Ugyanez érvényes a jövevényszavakban is:
angel
’an-
gyal’ :
angel
-
ä
c, bazar
’piac’ :
bazar
-
ä
c, pop
’pap’ :
pop
-
ä
c, vrač
’orvos’ :
vrač
-
ä
c,
vagyis
нал-оц, он-оц, сур-оц, вед-ец, пей-ец, ёфкс-оц, ангел-оц,
базар-оц, поп-оц, врач-ец.
A szóvégi mássalhangzó-torlódás nem megkülönböztető jegy:
tol
’tűz’ :
tol-
ä
c, käľ
’nyelv’ :
käľ-
ä
c, karks
’öv’ :
karks-
ä
c, keńkš
’ajtó’ :
keńkš-
ä
c.
Irodalmi megfelelőik:
тол : тол-оц, кяль : кял-ец, каркс : каркс-оц, кенкш :
кенкш-ец.
e) Ehelyett a tő mássalhangzója releváns. A szóvégi mássalhangzó minősé-
ge szerint vannak palatális, lágy vagy nem palatális, kemény tövű szavak:
j, ć,
ď, ľ, ń, ŕ, ś, ť, ź; č, š, ž – c, d, l, m, n, r, s, t, z; b, f, g, χ, k, p, v.
A fonetikus át-
írásban a redukált előhangzó színe a tővéghangzó minősége szerint ingadozik.
Kemény mássalhangzó után
ç
, ill. lágy mássalhangzó után
-
ä
.
A cirill betűs át-
írás ezt a különbséget a következőképpen jelöli
(-оц, -ец)
.