Basic HTML Version
M
ORFÉMA
-
ALTERNÁCIÓK A MOKSA
-
MORDVIN NÉVSZÓRAGOZÁSBAN
133
szonoránsok után is:
l – ľ, r – ŕ, n – ń,
pl.
kal
’hal’ :
kal-ťń
ä
(калх-не) – kaľ
’fűzfa’ :
kaľ-ťń
ä
(кальх-не).
A mássalhangzós tövekben ugyanazok a változások következnek be, mint a
determinatív többes alakban! (Vö. I/1. pont.) Gyakorlatilag tehát ez a birtokos
személyragos forma azonos a determinatív többes nominativusszal. Összevet-
ve ezt az alakot a hasonló jellegű toldalékcsoportokkal, a következő képet kap-
juk:
NomPl
(határozott)
jalga-ťń
ä
’a barátok’
ялгатне
kal-ťń
ä
’a halak’
калхне
meš-ťń
ä
’a méhek’
мешне
Px2Sg
(több birtok)
jalga-ťń
ä
’barátaid’
ялгатне
kal-ń
ä
’halaid’
калхне
meš-ń
ä
’méheid’
мешне
Px1Sg
(több birtok)
jalga-ń
ä
’barátaim’
ялгане
kal-
ä
ń
ä
’halaim’
калоне
meš-
ä
-ń
ä
’méheim’
меш
е
не
Látható, hogy a mássalhangzós tövekben a több birtokra utaló többes szám
1. személyű alak mindössze egy redukált hangtöbblettel szerepel! Ehhez hoz-
závehetjük még a deminutív képzős alakokat is, amelyek tovább növelik a ho-
monimiát:
jalga-ńä
’kis barát’,
kal-ńä
’halacska’,
meš-ńä
’méhecske’ |
ялга-ня,
кал-ня, меш-ня.
4.2. Genitivus:
-ťń
ä
-ń [-тне-нь, -не-нь]
Gyakorlatilag a birtokos személyrag után áll a genitivus-accusativus -
ťń
ä
-ń
ragja:
moda
’föld’ :
moda-ťń
ä
-ń
(
мода-тне-нь), pakśä
’szántóföld’ :
pakśä-
ťń
ä
-ń (пакся-тне-нь), kal
’hal’ :
kal-ťń
ä
-ń
(калх-не-нь) – kaľ
’fűzfa’ :
kaľ-
ťń
ä
-ń
(кальх-не-нь).
4.3. Dativus:
-ťń
ä
-ńďi [-тне-нди, -не-нди]
Gyakorlatilag a birtokos személyraggal összekapcsolt genitivus-accusativus
-ń
raghoz járul a
-
ďi
dativus:
moda
’föld’ :
moda-ťń
ä
-ńďi (мода-тне-нди),
pakśä
’szántóföld’ :
pakśä-ťń
ä
-ńďi (пакся-тне-нди), kal
’hal’ :
kal-ťń
ä
-ńďi
(калх-не-нди) – kaľ
’fűzfa’ :
kaľ-ťń
ä
-ńďi
(кальх-не-нди).
4.4. Függő esetek:
-t [-т].
Megegyeznek az egy birtokra utaló alakokkal.