Basic HTML Version
K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
132
e) Ehelyett a tő mássalhangzója releváns. A szóvégi mássalhangzó minősé-
ge szerint vannak palatális, lágy vagy nem palatális, kemény tövű szavak:
j, ć,
ď, ľ, ŕ, ń, ś, ť, ź; č, š, ž – c, d, l, m, n, r, s, t, z; b, f, g, χ, k, p, v.
Veláris és palatális párok:
t – ť: śvet
’világ’:
śvet-ťń
ä
(свет-тне), krovať
’ágy’:
krovať-ťń
ä
(кроват-тне)
d – ď: kud
’ház’ :
kud-ťń
ä
(кут-тне)
,
käď
’kéz’ :
käď-ťń
ä
(кят-тне)
s – ś: piks
’kötél’
:
piks-ťń
ä
(пикс-не), riś
’hiúz’ :
riś-ťń
ä
(рысь-не)
z – ź: kuz
’lucfenyő’ :
kuz-ťń
ä
(кус-не)
,
kelaź
’róka’ :
kelaź-ťń
ä
(келась-
не)
c – ć: pu
R
c
’malac’ :
pu
R
c-ťń
ä
(пурхц-не), grać
’varjú’ :
grać-ťń
ä
(граць-не)
n – ń: san
’ér’ :
san-ťń
ä
(сат-тне), lomań
’ember’ :
lomań-ťń
ä
(ломат-тне)
l – ľ: kel
’sógornő’ :
kel-ťń
ä
(келх-не), kaľ
’nyírfa’:
kaľ-ťń
ä
(кальх-не)
r – ŕ: ver
’vér’ :
ver-ťń
ä
(верх-не),
śťiŕ
’lány’ :
śťiŕ-ťń
ä
(стирхь-не)
Palatalizáltnak számítanak a moksában még a következő mássalhangzók is:
j:
pej
’fog’ :
pej-ťń
ä
(пейх-не)
č:
vrač
’orvos’ :
vrač-ťń
ä
(врач-не)
š:
meš
’méh’ :
meš-ťń
ä
(меш-не)
ž:
šuž
’árpa’ :
šuž-ťń
ä
(шуш-не)
Mindig kemények viszont a következők:
p – b: pop
’pópa’ :
pop-ťń
ä
(пoп-не), klub
’klub’ :
klub-ťń
ä
(клуп-не)
k – g: un
ä
k
’unoka’ :
un
ä
k-ťń
ä
(унок-не), flag
’zászló’ :
flag-ťń
ä
(флак-не)
f – v: kožf
’levegő’ :
kožf-ťń
ä
(кожф-не), ťev
’feladat’ :
ťev-ťń
ä
(теф-не)
χ:
gŕeχ
’bűn’ :
gŕeχ-ťń
ä
(грех-не)
f) Ugyanez a helyzet az utolsó szótagközi mássalhangzó kemény, ill. lágy
minősége tekintetében:
pang
ä
’gomba’ :
pang-ťń
ä
, pińg
ä
’idő’ :
pińg-ťń
ä
, pek
ä
’has’ :
pek(
ä
)-ťń
ä
, piń
ä
’kutya’ :
piń
ä
-ťń
ä
.
Az irodalmi nyelv a következőkép-
pen jelöli e váltakozásokat:
панга : панк-не, пинге : пинк-не, пеке : пек-не,
пине : пине-тне.
(Vö. b-pont!)
g) A szóvégi mássalhangzó zöngés, ill. zöngétlen volta sem releváns. Az
előző pont példáiból ez nyilvánvaló, hiszen az előhangzó minőségét automati-
kusan a keménység, ill. a lágyság szabályozza:
p – b; t – d; k – g; s – z; f – v
+ -ťń
ä
(-тне),
pl.
saraz/-s
’tyúk’ :
saraz-ťń
ä
(сарас-не);
ill.
ť – ď; ś – ź; š – ž
+ -ťń
ä
(-тне),
pl.
kelaź/-ś
’róka’ :
kelaź-ťń
ä
(келась-не).
Ugyanígy járnak el a