Basic HTML Version
K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
130
pen jelöli e váltakozásokat:
пеке : пеко-це, пине : пине-це, панга : панг(о)-
це, пинге : пинг(о)-це.
(Vö. b-pont!)
g) A szóvégi mássalhangzó zöngés, ill. zöngétlen volta sem releváns. Az
előző pont példáiból ez nyilvánvaló, hiszen az előhangzó minőségét automati-
kusan a keménység, ill. a lágyság szabályozza:
p – b; t – d; k – g; s – z; f – v + -ć
ä
(-це),
pl.
saraz/-s
’tyúk’ :
saraz-ć
ä
(сараз-це);
ill.
ť – ď; ś – ź; š – ž + -ć
ä
(-це),
pl.
kelaź/-ś
’róka’ :
kelaź-ć
ä
(келазь-це).
Ugyanígy járnak el a szono-
ránsok után is:
l – ľ, r – ŕ, n – ń,
pl.
kal
’hal’ :
kal-ć
ä
(кал-це) – kaľ
’fűzfa’ :
kaľ-ć
ä
(каль-це).
3.2. Genitivus:
-ć
ä
-ń, -
ä
ć
ä
-ń [-це-нь, -еце-нь, -оце-нь]
Gyakorlatilag a birtokos személyrag után áll a genitivus-accusativus
-ń
ragja:
moda
’föld’ :
moda-ć
ä
-ń (мода-це-нь), pakśä
’szántóföld’ :
pakśä-ć
ä
-ń (пакся-
це-нь), kal
’hal’ :
kal-ć
ä
-ń
(кал-це-нь) – kaľ
’fűzfa’ :
kaľ-ć
ä
-ń
(каль-це-нь).
3.3. Dativus:
-ć
ä
-ńďi, -
ä
ć
ä
-ńďi [-це-нди, -еце-нди, -оце-нди]
Gyakorlatilag a birtokos személyraggal összekapcsolt genitivus-accusativus
-ń
raghoz járul a
-
ďi
dativus:
moda
’föld’ :
moda-ć
ä
-ńďi (мода-це-нди),
pakśä
’szántóföld’ :
pakśä-ć
ä
-ńďi (пакся-це-нди), kal
’hal’ :
kal-ć
ä
-ńďi
(кал-
це-нди) – kaľ
’fűzfa’ :
kaľ-ć
ä
-ńďi
(каль-це-нди).
Ritkábban itt is használato-
sak a rövid formák:
-ć-ťi (-ц-ти)
stb. Például:
moda-ć-ťi (мода-ц-ти), pakśä-
ć-ťi (пакся-ц-ти), kal-ć-ťi (кал-ц-ти), kaľ-ć-ťi (каль-ц-ти).
3.4. Függő esetek:
-t [-т]
A függő esetek birtokos személyragos alakjai már nem különböznek a
megfelelő erza formáktól. Az egyes számú moksa toldalékokhoz
-t
rag járul,
tehát
vaľmä
’ablak’ :
vaľma-s
ä
-t
(Iness) ’ablakodban, ablakaidban’. Az illati-
vusnak a névszói paradigmában
-s
ragja van, ez zöngésül a birtokos személy-
rag előtti magánhangzó miatt, tehát:
vaľma-s
(Ill) ’ablakba’ :
vaľma-z(
ä
)-t
(Ill)
’ablakodba, ablakaidba’. Mássalhangzós tövekben ugyanezek az alakok pél-
dául
sur
’ujj’ :
sur-s
ä
-t
’ujjaddal, ujjaiddal’
, sur-
ä
z(
ä
)-t
’ujjamba, ujjaimba’,
lomań
’ember’ :
lomań-c
ä
-t
’emberedben, embereidben’,
lomań-ez(
ä
)-t
’em-
beredbe, embereidbe’ stb. Látható, hogy egyedül az illativus ingadozik rend-
hagyó módon:
pakśa-z-t
és nem
pakśa-z
ä
-t,
vagy
sur-
ä
z-(
ä
)t!
A cirill betűs
átírásban:
вальма-со-т : вальма-з(о)-т, сур-со-т : сур-оз(о)-т, ломань-цо-т :
ломан-ез(о)-т.