Basic HTML Version
M
ORFÉMA
-
ALTERNÁCIÓK A MOKSA
-
MORDVIN NÉVSZÓRAGOZÁSBAN
121
веле-тне-н-ди, вирьх-не-н-ди, кальх-не-н-ди
.
Vagy a többes nominativusból
is ugyanezt az eredményt kapjuk egy
-ńďi
toldalék hozzáadásával, pl.
moda-
tń
ä
-ńďi, veľ
ä
-ťń
ä
-ńďi, viŕ-ťń
ä
-ńďi, kaľťn
ä
-ńďi | мода-тне-нди, веле-тне-нди,
вирьх-не-нди, кальх-не-нди.
8. Helyhatározói és egyéb függő esetek analitikusan
(Jevszevjev 1934/
1963: 327–330; Grammatika 1962: 83–88; Grammatika 1980: 151–181;
MdChr 1990: 56–57, 195; MK 2000: 54–57).
Az egyes számhoz hasonlóan a moksában többes számban is analitikus for-
mák alakultak ki néhány függő esetben. Az erzával összevetve a következő
azonos és eltérő vonásokat láthatjuk:
Determinatív
M
E
Helyhatározói esetek
Ablativus (honnan?)
-ť-ń
ä
ń ezd
ä
-tne/ťńe-ďe
Illativus (hova?)
-ť-ń
ä
ń es
(~ Dat-All)
-tne/ťńe-s ~ -ťńeń ejs
Inessivus (hol?)
-ť-ń
ä
ń es
ä
-tne/ťńe-se ~ -ťńeń ejse
Elativus (honnan?)
-ť-ń
ä
ń est
ä
(~ Abl)
-tne/ťńe-ste ~ -ťńeń ejste
Prolativus (merre?)
-ť-ń
ä
ń ezga
-tne/ťńe-va ~ -ťńeń ezga
Lativus (hova?)
—
-tne/ťńe-v
Egyéb határozói esetek
Abessivus (-talanul)
—
-tne/ťńe-vťeme
Translativus (-vá, -vé, -ként)
—
-tne/ťńe-ks
Comparativus (-nyi)
— (-ť-ń
ä
ń eška)
-tne/ťńe-ška
Causativus (-ért)
— (-ť-ń
ä
ń-ks
ä
< *inks
ä
) —
A szakirodalomban (Jevszevjev 1934/1963: 329) szórványosan találhatók
még olyan alakok is, mint
пача-тьнень лаца
(TranslDet),
пача-тне-фтема
(AbessDet). Ez utóbbi ugyancsak szabálytalan forma! A moksa causativusra l.
Feoktistov – Saarinen (2005: 52)! – Az erza többes lativusi alakot csak Rue-
ternél találtam (2010: 99).
Összegzés.
A többes határozott alakok a határozatlan ragozás többes nomi-
nativusára épülnek. Alaktani szempontból ezért a toldalékokban nem mutat-
koznak a határozatlan ragozás egyes számához hasonló morfonológiai alterná-
ciók.