Basic HTML Version
K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
120
A magánhangzós tövek utáni többes jel megmarad keménynek, ami miatt a
szóvégi
ä
helyett
a
áll, ám a következő
ń
palatalizálja a
t
-t, így a határozott
ragozás többese:
vaľmä
’ablak’ :
vaľma-t
’ablakok’ :
vaľmä-ťń
ä
’az ablakok’ |
veľ
ä
’falu’ :
veľ
ä
t
’faluk’ :
veľ
ä
ťń
ä
’a faluk’. Cirill átírásban:
вальмя : валь-
мат : вальмятне | веле : велет : велетне.
– A szóvég és a toldalék alkotta
mássalhangzó-kapcsolat -
t-
eleme viszont a torlódás közepéről, tehát a mással-
hangzós tövekben, szabályszerűen kiesik:
-C(C)-ť-ń
ä
> -C(C)-ń
ä
,
pl.
meš
’méh’ :
mešt
’méhek’ :
mešťń
ä
’a méhek’ |
kuz
’fenyő’ :
kuzt
’fenyők’ :
kuzťń
ä
’a fenyők’ |
maŕ
’alma’ :
maŕť
’almák’ :
maŕťńe
’az almák’
.
A
t
többes jel
előtti zöngés mássalhangzók – mint fentebb láttuk – szabály szerint zöngétle-
nednek, tehát [kust, maŕť]; ezt a moksa irodalmi írás figyelembe veszi; a fenti
példák tehát:
меш : мешт : мешне | куз : куст : кусне | марь : марьхть :
марьхне.
Többek között ezzel a zöngétlenedéssel állt elő olyan fonetikai helyzet,
amelyben a likvidák
(l, ľ, r, ŕ)
zöngétlen változatai
és a zöngétlen
j
is fonémá-
vá váltak. Minthogy a determinatív genitivus rag
(-ť < *-ńť)
mindig a nomina-
tivushoz járul, a többes jel
(-t/-ť)
előtt pedig zöngétlenedés következik be, en-
nek következtében olyan minimális párok keletkeztek, amelyekben a ritka zön-
gétlen hangok
(
L
,
Ľ
,
R
,
Ŕ
,
J
)
fonematizálódtak, pl.
kaľ
’fűzfa’ :
kaĽť
(NomPl) :
kaľť
(GenSgDet) |
käľ
’nyelv’ :
k伝 : k依
|
viŕ
’erdő’:
vi
Ŕ
ť : viŕť
|
kuj
’kígyó’ :
kuJť : kujť.
Irodalmi átírásban:
каль : кальхть : кальть | кяль : кяльхть :
кяльть | вирь : вирьхть : вирьть | куй : куйхть : куйть.
Hasonló minipális
párok születtek a determinatív ragozás többes nominativusa és a deminutív
képzős formák között, pl.
vi
Ŕ
ťń
ä
’az erdők’ :
viŕńä
’kis erdő’
| ku
J
ťń
ä
’a kí-
gyók’ :
kujńä
’kis kígyó’, cirill fonetikus írásban:
вирьхне : вирьня | куйхне : куй-
ня
stb. (Vö. Keresztes 1987: 110–111.)
6. Genitivus pluralis (Det):
-ťń
ä
-ń
[-тне-нь, -не-нь]
(Jevszevjev 1934/
1963: 327–330; Grammatika 1962: 83–88; Grammatika 1980: 151–181; MdChr
1990: 56–57, 195; MK 2000: 54–57).
Könnyen képezhető a többes nominativusból egy
-ń
genitivus rag hozzátol-
dásával, pl.
moda-ťń
ä
-ń
föld’,
veľ
ä
-ťń
ä
-ń
’falu’,
viŕ-ťń
ä
-ń
’erdő’,
kaľ-ťń
ä
-ń
’fűzfa’
| мода-тне-нь, веле-тне-нь, вирьх-не-нь, кальх-не-нь.
7. Dativus pluralis (Det):
-ťń
ä
-ńďi
[-тне-нди, -не-нди]
(Jevszevjev 1934/
1963: 327–330; Grammatika 1962: 83–88; Grammatika 1980: 151–181;
MdChr 1990: 56–57, 195; MK 2000: 54–57).
Könnyen képezhető a többes genitivusból egy -
ďi
dativus rag hozzátoldásával,
pl.
moda-ťń
ä
-ń-ďi, veľ
ä
-ťń
ä
-ń-ďi, viŕ-ťń
ä
-ń-ďi, kaľ-ťń
ä
-ń-ďi | мода-тне-н-ди,