Basic HTML Version
K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
114
f) Ugyanez a helyzet az utolsó szótagközi mássalhangzó kemény, ill. lágy
minősége tekintetében:
pek
ä
’has’ :
pek
ä
-ś, piń
ä
’kutya’ :
piń
ä
-ś.
– Mint fen-
tebb láttuk, a szóbelseji mássalhangzó-kapcsolatok egy része után a redukált
tőhangzó kiesik a toldalék előtt, pl.
pang
ä
’gomba’ :
pang-ś, pińg
ä
’idő’ :
pińg-ś,
ä
Ŕ
k
ä
’tó’ :
ä
Ŕ
k-ś, pand
ä
’hegy’ :
pand-ś, śeľm
ä
’szem’ :
śeľm-ś | пеке : пеко-сь,
пине : пине-сь, панга : панг-сь, пинге : пинг-сь, ерьхке : ерхьк-сь, панда :
панд-сь, сельме : сельм-сь.
g) A szóvégi mássalhangzó zöngés, ill. zöngétlen volta sem releváns:
p –
b; t – d; k – g; s – z; f – v + -ś (-cь),
pl.
saraz/-s
’tyúk’ :
saraz-ś (сараз-cь);
ill.
ť – ď; ś – ź; š – ž + -ś (-cь),
pl.
kelaź/-ś
’róka’ :
kelaź-ś (келазь-cь).
Ugyanígy járnak el a szonoránsok után is:
l – ľ, r – ŕ,
pl.
kal
’hal’ :
kal-ś (кал-
сь) – kaľ
’fűzfa’ :
kaľ-ś (каль-сь).
Kivétel az
n – ń
pár, amely után a határo-
zott ragozás affrikáta alternánsa használatos:
san
’ér’ :
san-ć (сан-ць), lomań
’ember’ :
lomań-ć (ломань-ць).
Az irodalmi írás csak a laterálisok utáni lágyjelet tartja meg:
kal
’hal’ :
kal-ś
(кал-сь) – kaľ
’fűzfa’ :
kaľ-ś (каль-сь).
Véleményem szerint nemcsak itt, ha-
nem más hasonló szekvenciák esetében is meg kellett volna tartani a lágyjelet.
A fenti példák megadásában én ennek megfelelően járok el, hiszen ennek híján
más tőtípusokban nem lehetne különbséget tenni a kemény és lágy tő között,
pl.
mir
’világ’ :
mir-ś (мир-сь) – viŕ
’erdő’ :
viŕ-ś
(вир-сь)
|
saraz/-s
’tyúk’ :
saraz-ś (сараз-cь) – kelaź
’róka’ :
kelaź-ś (келазь-cь).
Ugyanezen a vélemé-
nyen volt moksa informátorom, Ny. V. Butilov is! (L. még az e-pontot!)
Összefoglalóul megállapíthatjuk, hogy a határozott ragozás nominativusá-
nak kapcsolódási szabályai egyszerűek: 1) Az
-ś
toldalék legtöbbször a szótári
alakhoz (NomSgIndet) járul, függetlenül a végződéstől:
keńkš-ś
’ajtó’
.
2) A
nazális után a toldalék affrikálódik:
on
’álom’ :
on-ć.
3) A szóbelseji
mássalhangzó-kapcsolatok egy része utáni
(-C+ k
ä
, g
ä
, d
ä
, ď
ä
, m
ä
)
szekvencia
redukált tőhangzója kiesik:
pang
ä
’gomba’ :
pang-ś.
2. Genitivus(-accusativus) (Det):
-ť [-ть]
(Jevszevjev 1934/1963: 328–
330; Grammatika 1962: 83–88, 108–112; Grammatika 1980: 155, 161–163;
MdChr 1990: 56; MK 2000: 55–56).
Az előző ponthoz képest megfogalmazható, hogy a determinatív genitivus-
accusativus ragjának nincsenek alternánsai, és túlnyomó részt a névszó szótári
alakjához (NomSgIndet) kapcsolódik. Egyetlen kivételként említhető, hogy
mindazokban a szóbelseji mássalhangzó-kapcsolatot tartalmazó szavakban,
amelyekben a szóvégi redukált hang kiesik, ugyanez történik a
-ť
előtt is, tehát
kal
’hal’ :
kal-ś
(NomSgDet)
– kal-ť
(GenSgDet),
keńkš
’ajtó’ :
keńkš-ś –
keńkš-ť,
de
pang
ä
’gomba’ :
pang-ś – pang-ť
|
кал-ть, кенкш-ть, панг-ть.