Basic HTML Version
K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
112
I. A moksa-mordvin főnevek determinatív ragozása (Det)
A determinatív ragok a szótári (alap)alakokhoz kapcsolódnak:
1. Nominativus (Det): -
ś, -ć, -
ä
ś
[-сь, -ць, -ось, -есь]
(Jevszevjev
1934/1963: 327–330; Grammatika 1962: 83–88, 106–108; Grammatika 1980:
220–228; MdChr 1990: 56–57; MK 2000: 55–56).
a) A szóvégi hang (magánhangzó, ill. mássalhangzó) megkülönböztető
jegy. Az alapalak végződhet teljes magánhangzóra, amelyhez a határozott ra-
gozás nominativusának
-ś
toldaléka járul:
moda
’föld’ :
moda-ś, pakśä
’szán-
tóföld’ :
pakśä-ś, pe
’vég’ :
pe-ś, ši
’nap’ :
ši-ś.
A jövevényszavakkal is ez a
helyzet:
točka
’pont’ :
točka-ś, uľćä
’utca’ :
uľćä-ś, kino
’mozi’ :
kino-ś.
| A
cirill betűs átírásban is egyszerű a gyakorlat:
мода : мода-сь, пакся : пакся-сь,
пе : пе-сь, ши : ши-сь, точка : точка-сь, ульця : ульця-сь, кино : кино-сь.
b) A tővéghangzó lehet teljes vagy redukált. A szóvégi magánhangzó teljes
vagy redukált volta a fonematikus átírásban nem releváns:
varma
’szél’ :
varma-ś
,
tunda
’tavasz’ :
tunda-ś
,
š(
ä
)ra
’asztal’ :
š(
ä
)ra-ś
,
uľćä
’utca’ :
uľćä-ś –
kiz
ä
’nyár, év’ :
kiz
ä
-ś
,
veľ
ä
’falu’ :
veľ
ä
-ś
,
pič
ä
’fenyő’ :
pič
ä
-ś, keńž
ä
’köröm’ :
keńž
ä
-ś
|
варма-сь, тунда-сь, шра-сь, ульця-сь.
A cirill átírásban a redukált
magánhangzó jelölése magánhangzó-váltakozás formájában jelentkezik. A ve-
láris hangrendű szavakban
a ~ o
:
киза : кизо-сь
stb. A palatális hangrendűek-
ben váltakozásra nincs lehetőség, itt mindkét pozícióban egységesen
e
van:
веле-сь,
пиче : пиче-сь, кенже : кенже-сь.
A redukált tövek véghangzója előtt tehát állhat egy mássalhangzó, illetőleg
mássalhangzó-kapcsolat. A szóbelseji mássalhangzó-kapcsolatok egy része
után a redukált tőhangzó kiesik a toldalék előtt. Ilyenek – általában – a követ-
kező szekvenciákra végződő tövek:
-k
ä
, -g
ä
, -t
ä
, -d
ä
, -ď
ä
, -m
ä
, -c
ä
,
pl.
pand
ä
’hegy’ :
pand-ś, šuft
ä
’fa’ :
šuft-ś
,
pińg
ä
’idő’ :
pińg-ś, käďg
ä
’edény’
:
käďg-ś,
ä
Ŕ
k
ä
’tó’ :
ä
Ŕ
k-ś
,
śeľm
ä
’szem’ :
śeľm-ś, lofc
ä
’tej’ :
lofc-ś | панда, пандо- :
панд-сь, шуфта, шуфто- : шуфт-сь, пинге : пинг-сь, кядьге : кядьг-сь,
ерьхке : ерьхк-сь, сельме : сельм-сь, лофца, лофцо- : лофц-сь.
c) A lappangó mássalhangzós tövek az egyalakú tövek szerint ragozódnak,
tehát a
v,
ill.
j
betoldás nem jelenik meg a toldalék előtt:
kelu
’nyírfa’ :
kelu-ś,
śeďi
’szív’ :
śeďi-ś, vani
’pásztor’ :
vani-ś.
A cirill betűs átírásban:
келу :
келу-сь, седи : седи-сь, ваны : ваны-сь.
d) Mássalhangzó után a rag ugyancsak
-ś
alakú:
nal
’nyíl’ :
nal-ś, sur
’ujj’ :
sur-ś, veď
’víz’ :
veď-ś, pej
’fog’ :
pej-ś, jofks
’mese’ :
jofks-ś, piks
’kötél’ :
piks-ś
. Ugyanez érvényes a jövevényszavakban is:
angel
’angyal’ :
angel-ś,
bazar
’piac’ :
bazar-ś, pop
’pap’ :
pop-ś, vrač
’orvos’ :
vrač-ś
.
| A cirill betűs